Rilke: A szerelmes lány
...
Így igaz, vágyom utánad. Ejtem,
elvesztem kezemből önmagam,
nem remélve, hogy tagadni merjem,
azt, mi tőled árad rezzenetlen,
és komoly, merő, rokontalan.
...
a semminek végülis nincs semmije, se arca, se rokona, se tartalma, csak én gondolok mögé álmokat
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése