Vannak másodpercek, amikor azt érzem igent kellett volna mondanom. Csak hagyni történni a dolgokat. Néha ezek a másodpercek percekké folynak össze, mert olyan elképzelhetetlenül egyedül vagyok. De csupán csak a magány nem sarkallhat olyan döntésekre, amiket máskor máshol józanul végiggondolva nem hoznék meg. Meneküljek beléd, menekülj belém? Ez akkora ostobaságnak tűnik. Pont mint ébren tölteni minden egyes éjszakát. Egyedül.
De arra rájöttem, hogy ha valaha filmrendező lennék, ami nem leszek, akkor derengésben alig látszódó félelmetes pókszerű virágokról forgatnék olyan horrorfilmet, amiben semmi sem az, aminek látszik, csak a nem látható dolgoktól való félelem konstans, és a beteges rettegés, hogy milyen rémalak sejlik fel a sötétben, és fog-e támadni, vagy biztonságos a következő lépés. Persze semmi sem lenne biztonságos, mert őrültek lennének a szereplők, akiket a saját képzeletük beteges elszabadulása terel a halál felé. Tulajdonképpen őrült nagy szerencse, hogy nem leszek filmrendező.
Még jó, hogy a világ másik végére nem lehet telefonálni szeretetért. Lemegyek a Dunára sétálni. És megpróbálok nem arra gondolni, hogyan takarta el az arcom a kezével, még önmagam elől is. Megpróbálok nem arra gondolni, hogy közben arra gondoltam, bár ne ő tenné.
De arra rájöttem, hogy ha valaha filmrendező lennék, ami nem leszek, akkor derengésben alig látszódó félelmetes pókszerű virágokról forgatnék olyan horrorfilmet, amiben semmi sem az, aminek látszik, csak a nem látható dolgoktól való félelem konstans, és a beteges rettegés, hogy milyen rémalak sejlik fel a sötétben, és fog-e támadni, vagy biztonságos a következő lépés. Persze semmi sem lenne biztonságos, mert őrültek lennének a szereplők, akiket a saját képzeletük beteges elszabadulása terel a halál felé. Tulajdonképpen őrült nagy szerencse, hogy nem leszek filmrendező.
Még jó, hogy a világ másik végére nem lehet telefonálni szeretetért. Lemegyek a Dunára sétálni. És megpróbálok nem arra gondolni, hogyan takarta el az arcom a kezével, még önmagam elől is. Megpróbálok nem arra gondolni, hogy közben arra gondoltam, bár ne ő tenné.
2 megjegyzés:
azt hiszem, tényleg szerencse, hogy nem leszel filmrendező, mert ezt biztos megnézném. Az már más kérdés, hogy mennyire tenne jót.
Én mindig attól félek, amit nem látok.
szia, kerestelek, de ki vagy kapcsolva. sehol nem tudlak elérni. kérlek, majd dobj rám egy mailt, mert ahogy látom, csak blogon vagy aktív. sehol máshol az éterben. aztán lehet, hogy nem is téged kereslek... :)))
Megjegyzés küldése