Kijelentő mód

Hát én nem vagyok normális. Visszaolvastam ma a küldöttekből azt a levelet, amit sikerült T postafiókjába orientálnom még hajnalban, és arra jutottam, hogy nyenyechordák jöjjenek rám, támadjanak meg, és tépjenek szét, de legalábbis most azonnal húzzon magához a sötét oldal... Luke, én vagyok az anyád... Vagy valami ilyesmi. Egyébként meg virágok nyílnak én egy réten fekszem, tíz és fél vagyok moha a fejem alatt és minden rendben NA AZ NEM LESZ többé soha. Abszolút nem értem milyen indíttatásból és hogy voltam képes megírni neki, mi volt velem az elmúlt hetekben. Hogyan reagáltam bizonyos dolgokra, hogyan éltem. Hisz még ide se írtam meg... És nem is akarom, hogy bárki, aki nem látta tudjon róla. Egyszerűen nem vagyok normális. Az idiotizmus még mindig él és uralkodik.