Levelezés

Publicado  szombat, június 27, 2009

Hát be kell valljam nőiesen, most elgurult a gyógyszer nálam, és egy kissé vitriolos levelezésbe bonyolódtam Pé-vel. Bár szerencsére az egész kimerült 2 levélben, legalábbis a válaszomra már nem reagált. Úgy vélem nem is fog. Azt hiszem sikerült elég kemény hangnemet megütnöm, és még durvábban fogalmaznom, mint tegnap, és mint az önzést tanulok c. bejegyzésben. De hát végülis ez vagyok én. Megmondta ő is, meg T is. Mérhetetlenül bunkó, arrogáns, felsőbbrendű hercegnőcske, aki okosabbnak képzeli magát mindenkinél. Kérem kommentben tegye fel a kezét mindenki, aki még ezt érzi. Köszönöm.

Visszatérve a csodálatos levelezésre, meglepő módon épp most kaptam választ. Elmehetek oda, ahova akarok. És nem, nem Thaiföldet ajánlotta. Milyen kár. Szipp-szipp. Viszont most már tényleg menthetetlenül elgurult a nyugibogyó, és most már tombolok. Meg is kapta az ízelítőt belőle, úgyhogy ezek után már nem kell azon gondolkoznom megbántom-e. Feltehetőleg ma tehettem meg vele utoljára, ezekkel a szavaimmal. Őszintén szólva nem tudom mennyire korrekt dolog úgy befejezni egy búcsúlevelet, hogy "have fun honey, kick my ass", de az biztos, hogy nagyon is oda illett ez a 2 gondolat. Itt lenne az ideje, hogy Pé szétrúgjon pár segget, de ahogy ismerem nem ezt fogja tenni, hanem visszabújik a csigaházba. Milyen szerencse, hogy most küldött el a fenébe, mert még a végén követni akarnám, és ki akarnám rángatni. De már nem kell, és már nem is tehetem.

Szóval kedves Pé, ha olvasod, márpedig miért ne olvasnád... Támadj! ;)

0 megjegyzés: